Református Pedagógiai Intézet levele

Kedves Szülők!

Az alábbiakban oktatási partnerünk, a Református Pedagógiai Intézet levelét továbbítjuk Önöknek. Elemzésük a 2020. 03. 16-i szabályok szerint készült.

Tisztelt Szülők!

Köszönjük, hogy szerepet vállalnak az oktatás új módon történő megszervezésében. Tanárok és szülők közösen dolgozunk azért, hogy a gyermekek számára a következő időszak élményteli, sikeres és eredményes legyen.

Néhány kérdésre fogalmaztunk meg rövid válaszokat azoknak a szülőknek, akik saját gyermekük tanulását felügyelik. Becslésünk szerint az új munkaformák, együttműködési lehetőségek egy bő hét alatt kialakulnak. Kérjük, hogy addig megértéssel viseljék a helyzetet! 

Napirendi ajánlásunk: A zaklatott, esetenként ijesztő külső világban fontos, hogy a tanulók számára fix napirend alakuljon ki. A tanulást időben kezdjék el, és egy megtervezett időre fejezzék is be! Alsó tagozatos gyerekkel akár 20-30 percenként tartsanak szünetet. Amennyiben lehetőség van rá, a gyermek tartózkodjon a szabad levegőn, naponta legalább 1 óra hosszat. Az udvaron történő játék nagyon hasznos és felüdítő lehet. Ügyeljünk arra, hogy ne játszótérre vigyük őket! Kiemeljük, hogy a kültéri tevékenységekre vonatkozó tanácsokat a járványügyi szakemberek utasítása szükség szerint felülírja.

Az ajánlott napi tanulási idő igazodjon a gyerekek korábbi terheléséhez, az életkornak megfelelően szünetekkel megszakítva. Érdemes délelőtti és délutáni tanulási időt is meghatározni. Ha különböző korcsoportú tanulók vannak együtt, akkor a nap indításánál határozzák meg közösen a szünetek idejét, és igazodjanak ahhoz a nap folyamán! Ha egy diák valamelyik feladatával megcsúszik, a nap végén, vagy inkább a következő napi ütemezésben teremtsenek időt a feladatra.

1. Hogyan indítsa el a tanulási folyamatot a gyerekekkel? Kezdje a napot rövid beszélgetéssel, hogyan érzik magukat, kisebb gyerekeknél mese utáni beszélgetéssel. Ha a családban szokás, akkor a bibliaolvasásnak, imádságnak is helye lehet ebben a napkezdő szertartásban. A nap végén pedig egy “mi volt ma a legjobb” körkérdésre kerülhet sor. Igyekezzünk közvetlen, barátságos, nyugodt légkört teremteni.

Ezek a napkezdő szertartások különösen fontosak lehetnek akkor, ha a gyerekek szorongása, félelme, szomorúsága erősödik. Ilyenkor keretek között lehet beszélgetni mindarról, ami foglalkoztatja őket. A beszélgetés ne legyen hosszabb egy gyermek esetében 10 percnél, több gyermek együttlétében 15 percnél. Ha szükséges, akkor a nap során külön-külön érdemes még velük beszélgetni.

2. Hogyan készítsék el az aznapi tanulási tervet? Nézzék meg, milyen útmutatást kaptak a tanítóktól, szaktanároktól. Mérjék fel, kinek lesz online órája, vagy ahogyan kialakul az iskolatévé rendszer, kinek lesz alkalmas a program hozzá. A gyermekekkel közösen beszéljék meg a nap időbeosztását. Fontos, megkerülhetetlen szempont az Ön személyes időbeosztása is! A nagyobbak maguk tervezzék meg, mit és milyen sorrendben tanulnak. Számoljanak vele, ha a nagyobb diákok meseolvasással, felolvasással is segítenének a kisebbeknek. Buzdítsuk a diákokat okoseszközeik használatára! A telefon, laptop, internet használata az oktatásban most szükséges lesz, de nagy csábítást is jelent. Ezt tudatosítsuk a gyermekkel! Célszerű a nap során kijelölni azokat az időpontokat, amikor személyes céljaikra használhatják a netet, legyen céljuk, hogy az addig tervezett feladataikkal elkészüljenek.

3. Mennyire tér el ez a napirend a szokásos iskolai menetrendtől? Ha különböző korcsoportú gyerekek vannak együtt, akár egy otthon lévő óvodás kistestvérrel kiegészülve, akkor célszerű először a magasabb osztályfokon tanulók feladatait átbeszélni és a tanulási tervüket elkészíteni, majd megkérni őket az önálló munka megkezdésére. Ha az iskolai támogatás időrendjéből következik, hogy célszerű a tanulást reggel 8 órakor elkezdeni, és az ütemezett szünetekkel tartani, majd 14 – 16 óra között befejezni. Más ütemben haladunk, mint megszoktuk, de ugyanúgy eredményes lehet a folyamat. Az alsós diákok még több segítséget, támogatást igényelnek, az önálló munkájukhoz fontos a többszöri visszajelzés és az ellenőrzés. Minden korosztályt buzdítsunk az önellenőrzésre! A nagycsoportos óvodás már bevonható a tanulással töltött időbe 15-20 percre, így könnyebb őt is lekötni (pl. egyszerűbb összekötős, párkeresős, karikázós, színezős feladatlapokkal; kártyalapok, tárgyak csoportosításával…), ha már nem akar egyedül játszani.

4. Hogyan segítheti, hogy a tanulók minél inkább önállóan dolgozzanak? – Miután átbeszélték, hogyan kezdjenek a feladatokhoz, és ki milyen sorrendben halad a tantárgyakkal, kicsit húzódjon távolabb tőlük, de maradjon elérhető távolságban. A gyerekek egymást segíthetik, a munkának mindig legyen olyan szakasza, amikor a felügyelő szülő nem segíti őket. Remek – és igaz hivatkozás – hogy a szülőnek is megvannak a saját feladatai. A tanulók az iskolában használatos eszközeiket használják: elsősorban a tankönyveket, munkafüzeteket. A napindító megbeszélés után a tanulás helye lehet a gyermek saját megszokott tanulási helyszíne, íróasztala, több gyermek esetén azonban ez gyakoribb ellenőrzést igényelhet. A helyzet gyermeknek, szülőnek, pedagógusoknak egyaránt új: egy egészen másfajta tanulás, ami éppen olyan eredményes lehet, mint az iskolai tanulás. Az idő értékes kincs, beszélgessünk arról a gyermekekkel, hogy mikor használják okosan.

5. Hogyan lépjen kapcsolatba a pedagógusokkal, ha a gyermek a tanulásban elakad? Elsősorban internetes felületen vagy e-mailekben történő kapcsolattartás alakul ki. A felsős osztályokban a szaktanárok a gyermekek órarend szerinti óráiban tudnak közvetlenül segítik a tanulást. Kérjük, tartsák be az iskolák és pedagógusok által kapcsolattartásra kijelölt időt, ezzel biztosítva a hatékonyságot! Kérjük, amennyiben az e-naplót nem látják megfelelő módon, mielőbb jelezzék ezt a tanítónak, osztályfőnöknek!

6. Mit tehet, ha kevés a rendelkezésre álló technikai eszköz? Nemcsak az eszközök száma okozhat gondot (lehet kevés), nagyobb kérdés lesz, hogy mennyire akadozik az Internet, ha egyszerre több százezer diák tanulna a segítségével. Az iskolákat arra ösztönözzük, hogy arra is legyenek tanulási tervek, ha az online kapcsolat szakadozik. Vegye figyelembe, ha nincs, vagy kevesebb digitális eszköz van, reggel, amikor a tanulási tervet kialakítják, beszéljék meg, hogy ki, mikor használhatja a számítógépet vagy telefont. Ha a gyerekek telefont használnak, kérjük, gondoskodjanak a telefonok töltésének lehetőségéről!

7. Hogyan tudja a tanuló eredményeit visszacsatolni az iskola felé? A legtöbbször a kiválasztott feladatok egyes elemeit kell visszaküldeni az iskola által meghatározott módon, esetleg fényképen. A nagyobb tanulók beszámolót, prezentációt készíthetnek. Lehet olyan tantárgy – pl. a rajz – ahol a diákok néhány hét alatt készített munkájukat juttatják el majd elektronikus formában az iskolába.

8. Bevonhatók-e a gyerekek a mindennapos háztartási feladatokba? Bátorítjuk: tegye is meg! Tekintsük ezeket a gyakorlati foglalkozásoknak! Akár a tízórai készítésben, a főzésben, akár a takarításban való részvétel erősíteni tudja a gyermekekben azt az érzést, hogy ők maguk is tudnak segíteni ebben a nehéz helyzetben. Nem a „terülj, terülj asztalkám” mesevilágában vagyunk, hanem közösen alkotunk. Ahol kert van: igen hasznos környezeti ismeretekhez jutnak így a gyerekek. Kérjük, vegye figyelembe a gyerekek napirendjét, életkorát és ügyességét, amikor feladatokat bíz rájuk.

Az előttünk álló időszakhoz türelmüket kérjük, segítségüket köszönjük!

Áldás, békesség!